IN MEMORIAM

In memoriam
BOLBERITZ PÁL

Mottó:
“Qui non proficit, deficit.”
“Aki nem halad előre, az visszafelé halad.”

“A papság nem foglalkozás, hanem természetfölötti hivatás.”
(Elkötelezetten 24. o.)

“Krisztus a világ Megváltója, nemcsak a katolikusoknak, akik beléptek a “katolikus klubba”, az Egyházba, nemcsak a reformátusoknak, nemcsak az evangélikusoknak, vagy ortodoxoknak, minden valláshoz tartozónak és minden maga módján vallásos embernek és minden ateista embernek, vagy közömbös embernek és pogánynak is a Megváltója.”
(Húsvéti You Tube video)

“Az ünnepre való készülődés, s maga az ünneplés nem más, mint a hétköznapiság romjainak eltakarítása az elfeledett Istenarcról és szembenézés ezzel az arccal.”
(Elkötelezetten 169. o.)

“Az e világi boldogság, melyre annyian vágyakoznak, soha nem tud kielégülni, mert amint elérte célját, újabb mulandó javak után vágyódik.” (Igazság vagy szeretet? 17. o.)

“Isten csak akkor engedi, hogy már az e világon is megízlelhessük az örök javakat, ha el tudjuk engedni a mulandókat, és bizalmat előlegezünk neki a hit által.”
(Igazság vagy szeretet? 18. o.)

“Tehát kincset kell gyűjteni itt, a földön, hogy a mennyben ebből tudjunk élni.
Olyat, amit a moly nem emészt meg, amit a rozsda nem tesz tönkre, amit a tolvaj nem visz el.
Ezek pedig azok a javak, amit másoknak odaadtunk.
Jó szívvel, nem érdekből, nem hátsó gondolattal.
Lehetnek ezek anyagi javak, időáldozatok, szellemi javak.”
(Igazság vagy szeretet? 115. o.)

“S az alázatosság harmadik és hősi foka, amikor képesek vagyunk a reánk vonatkozó igazságtalanságot, hazugságot, igazságtalan vádakat, sőt mi több, rágalmakat is elviselni anélkül, hogy ezért a lelki békénket elveszítenénk.”
(Igazság vagy szeretet? 125. o.)

“Az életszentségre való törekvés nem luxus, ami kiváltságosaknak adatik meg, hanem szent kötelesség.”
(Igazság vagy szeretet? 138. o.)

“A hálaadás az embert önzetlenné teszi, a hálaadás odafigyelést jelent a másik számára, a hálaadás alázatra neveli az embert, és ilyen értelemben megnemesíti a cselekedetet.”
(Igazság vagy szeretet? 141. o.)

“Hiszen a földi élet előjáték, a lényeges mondanivaló a halál utáni életben van.”
(Igazság vagy szeretet? 152. o.)

“Tehát nem a biológiai értelemben vett élet az élet tökéletes formája, hanem a szellemi létmódban való élet.”
(Igazság vagy szeretet? 151. o.)

“Minden szentmiseáldozat húsvéti örömünnep.
A keresztre feszített és föltámadt Krisztussal való élő találkozás.”
(Alkotó hit 96. o.)

“Az ajándékozás ünnep. Ünnepe annak, hogy megajándékozott van.”
(Alkotó hit 128. o.)

“Az ünnep örökkévalóság az időben.”
(Alkotó hit 129. o.)

“Az ajándékozás mindig a szeretet ünnepe.”
(Alkotó hit 128. o.)

“Az ajándékozás művészet.”
(Alkotó hit 129. o.)

“Csak az alázatos embert lehet megajándékozni.”
(Alkotó hit 129. o.)

“A szellem létmódja magasabbrendű az anyagénál.”
(Alkotó hit 140. o.)

“Nem a szellem van az anyagért, hanem az anyag a szellemért. A szellemi létmód ugyanis magasabbrendű és értékesebb az anyaginál, amint az egység magasabbrendű a sokaságnál, az egyszerű pedig az összetettnél.”
(Alkotó hit 100. o.)

“Az emberhez a legméltóbb törekvés az akarás.”
(Alkotó hit 138. o.)

“Pusztán saját erőnkből nem tudjuk kialakítani magunkban a krisztusi jellemet: a becsületességet, a szorgalmat, az önzetlenséget, igazmondást, nagylelkűséget, irgalmat, bátorságot, hitet, reményt és szeretetet. Ehhez Isten kegyelme is szükséges.”
(Alkotó hit 127. o.)

“A gyermek Isten követe, aki a házassági szeretet és felbonthatatlanság hírnöke a szülők felé.”
(Alkotó hit 113. o.)

“Nevelni csak az tud, aki folyvást önmagát is neveli.”
(Alkotó hit 105. o.)

“A túlvilágra csak erényeinket vihetjük magunkkal, melyeket sorozatos jócselekedetekkel alakíthatunk ki magunkban, amik visszahatottak ránk és karakterünkké váltak.”
(Alkotó hit 126. o.)

Méltósággal bemenni Isten Országába:

“Ha olyanok nem lesztek mint a kisdedek…” /Mt.18.3/
“Ez nem infantilizmust jelent, hanem azt, hogy Reményik Sándor szép kifejezésével éljek, ki kell “ásnunk” a létünk legmélyében eltemetett Isten – arcot, amit a felnőttségünk sok gondja – baja, gyarlósága és törődöttsége eltemetett bennünk.” (Alkotó hit 131. o.)